Most értünk haza. A klasszikus Chuck Norris viccet átformálva, már elszámoltam a végtelenig. Kétszer. Az érzelmeim nem csitulnak. Nagymamát elengedjük (ő vigyázott a legkisebbre - ez újabb felesleges invesztíció...), utána vissza a bloghoz.
2010.01.17. 22:08
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://jacksontribute.blog.hu/api/trackback/id/tr171680660
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.